2022.09.29., csütörtök - Mihály
Eger: 16o - 16o
Az ország 19 megyéjében

EZ LENNE A NETES ZAKLATÁS LEGÚJABB FORMÁJA?

Nagy Brigitta, 2022. július 19. - 20:35
EZ LENNE A NETES ZAKLATÁS LEGÚJABB FORMÁJA?
Az internetes zaklatás, vagyis a cyberbullying, a digitális technológiák használatával történő zaklatás. Megtörténhet a közösségi médián, üzenetküldő platformokon, játékplatformokon és mobiltelefonokon. Ennek az ismétlődő viselkedésnek a célja a célpontok megijesztése, feldühítése vagy megszégyenítése. Ám a klasszikus értelemben vett internetes zaklatásnak van egy egészen új, talán eddig még fel sem ismert változata: a közösségi médiában tapasztalható kommentháború.

Bár ezt a jelenséget még nem különítették el és nem kapott nevet, valahogy úgy nevezhetnénk, hogy „Soft Cyberbullying”. Miért? Mert jellemző rá, ami az internetes zaklatásra is, ám egy enyhébb, kevésbé feltűnő és észrevehető módon történik.

Az internetes zaklatás is ZAKLATÁS

Az internetes bántalmazás sok elemében közös a hagyományos bullying jelenségével, van azonban néhány sajátos jellemzője:

  • Visszavonhatatlan jelleg: egyetlen poszt, komment, üzenet azonnal és végtelen formában továbbítható, lementhető, sokszorozható – ami a netre felkerül, az ott is marad.
  • Anonimitás: a bántalmazó, zaklató könnyedén maradhat névtelen, hiszen számtalan azonosíthatatlan fiók létezik szinte minden platformon.
  • Váratlanság: a technológia jellegéből fakadóan a bántalmazás, zaklatás bárhol és bármikor utolérhet bennünket.
  • Közönség: szintén jellegéből adódóan a zaklatás sokkal nagyobb közönség előtt zajlik, mint hagyományos keretek között.
  • Nincs fizikai jelenlét: mivel online történik, a zaklatónak nem kell fizikailag is szembenézni a cselekedeteivel, így sokkal könnyebben is bánt másokat. Míg ezzel szemben a bántalmazottnak nincs esélye, hogy fizikailag megvédje magát – míg alaphelyzetben legalább egy jobbegyenesre lenne sansz, addig online semmivel nem tud visszavágni.

A cyberbullying magában foglalja a negatív, káros, hamis vagy aljas tartalmak küldését, közzétételét vagy megosztását valakiről. Ide tartozhat a mással kapcsolatos személyes vagy magánjellegű információk megosztása, ami zavarba ejtő vagy megalázó. Egyes esetekben a cyberbullying átlépi a törvénytelen vagy bűncselekménynek minősülő viselkedés határát.

A cyberbullying különböző fajtái

A technológia és az internet használata során sokféleképpen válhat valaki cyberbullying áldozatává. Íme néhány gyakori formája:

Flaming (lángháború)
Online veszekedés dühös és trágár nyelvezet használatával, illetve támadó jellegű hozzászólások küldése valakiről nyilvános fórumra.

Denigration (befeketítés)
Hírnév rontására alkalmas rosszindulatú pletykák vagy szóbeszéd küldése, terjesztése valakiről.

Impersonation (személyiséglopás)
Az elkövető egy másik, létező személy online profiljában jelenik meg, és hírnevének rontására alkalmas üzeneteket küldözget a nevében.

Exclusion (kiközösítés)
Az online közösség egy tagjának a csoportból való kirekesztése.

Harassment (zaklatás)
Bántó üzenetek küldése online.

Outing (kibeszélés)
Titkok, pletykák vagy egyéb személyes információk engedély nélküli megosztása másokkal.

Trickery (trükközés, becsapás)
Személyes adatok csalással, megtévesztéssel történő megszerzése, majd ezen adatok megosztása másokkal.

Sexting
Szexuálisan provokatív képeket vagy szexuális tartalmú szövegek küldése valakinek online.

Aki meg akarja őrizni az ép eszét, az már nem kommentel!

És itt vissza is kanyarodtunk a „Soft Cyberbullying”-nek aposztrofált jelenséghez, ami a közösségi médiában történő sértő kommentháborút hivatott jelenteni.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy szinte mindegy, milyen téma vagy poszt kapcsán kommentelünk - lehet az politika, egészséges életmód, gyereknevelés, vagy paradicsompalántázás -, a legritkább esetben jövünk ki jól a dologból.

Megvan Hofi Géza régi vicce, mikor a farkas meg a róka minden nap megverik a nyuszit? Ha van rajta sapka, azért, ha nincs, akkor azért. Így van ez mostanában a közösségi média felületein is.

Nincs olyan, hogy igazad van. Persze, mindig van, aki egyetért, de minden kommentre jut pár olyan, aki hamis profil és névtelenség mögé bújva olyan lelkesen szidja az anyádat, hogy nem győzöd tátani a szád.

Ez a sértegetés, a felmenők szidalmazása, a szexuális irányultságod és minden vélt negatívumod kivesézése sokszor olyan méreteket ölt, hogy hihetetlen. Órákon át tartó, primitív szócsata a semmiről, pusztán az „élvezet” kedvéért, hogy téged megalázzon.

Persze, a legkönnyebb, ha oda se bagózunk, pláne nem reagálunk az ilyen beszólásokra, trollkodásra, ám ember legyen a talpán, akinek ilyenkor nem nyílik ki a bicska a zsebében és nem szeretne valami frappánsat beszólni a másiknak. A gyerekek esetében pedig halmozottan nehéz a helyzet, hiszen sok felnőtt sem tud uralkodni magán ilyen helyzetben, hogyan várhatnánk el egy tinédzsertől?

A fenti okokból látszik, hogy aki nem szeretné (a maradék) ép eszét elveszíteni, az már bele sem kezd, hogy bármilyen kommentet is írjon. Elkerülendő, hogy olyan végletekig menő és megalázó szócsatát vívjon, ami semmilyen eredményre nem vezet.

Népszerű humoristánk szavaival élve: „Honnan lett itt ennyi hülye”?

Tényleg felmerül a kérdés, mi történt az emberekkel? Honnan lett ennyi frusztrált, sok esetben beteges lelkivilágú, megcsömörlött, kilátástalan és mások alázását élvező ember?

Milyen hatással van az internetes zaklatás a felnőttekre és gyerekekre?

A magyar társadalom 79 százaléka rendszeres internethasználó, a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal közösségi oldalakon. A hazai adatok szerint a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot. A koronavírus-járvány hatására az online jelenlét tovább nőtt, a fiatalok akár a korábbinál 50%-al több időt is tölthettek a neten, így a lehetséges bántalmazás esélye is fokozódott.

Mivel az internetes zaklatás ellen nehéz védekezni, főleg a gyerekeknek, fontos felismernünk, hogy hosszútávú és súlyos problémákhoz is vezethet.

A fent felsorolt zaklatási formák nagyon súlyos negatív hatást válthatnak ki az áldozatoknál, nagyban befolyásolják az egészséges személyiségfejlődést és az önbecsülést. A cyberbullying a gyerekekre nézve rendkívül veszélyes, mivel komoly hatással van a gyermekek lelkivilágára, de a felnőttek esetében is komoly frusztrációhoz, szorongáshoz vagy akár depresszióhoz vezethet.

Mit tehetünk a cyberbullying ellen?

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet beszámolója szerint az alábbiakat tehetjük, ha online zaklatás áldozatai vagyunk:

„Sajnos sok esetben megfigyelhető az, hogy az áldozat nem jelzi senkinek sem az adott rosszindulatú tevékenységet, szégyelli vagy egész egyszerűen nem szeretne beszélni a dologról. Szülőként iktassuk be a mindennapokba az internetes közösségi média felületeivel kapcsolatos beszélgetéseket, jelezzük gyermekünknek az ezzel járó veszélyeket és hogy mire érdemes odafigyelni. Próbáljunk meg mi is utánanézni, utána olvasni ezeknek a témáknak, hogy naprakészebb tudásunk legyen és könnyebben tudjunk segíteni gyermekünknek. Fontos megtalálni azt az egyensúlyt, hogy mit ellenőrzünk a gyermek internetes tevékenyégeivel kapcsolatosan.”

Ha megtörtént a baj, akár gyermekünkkel, akár mi magunk kerültünk az áldozat szerepébe „mindenképpen jelenteni kell – az adott platformon (pl. közösségi média oldalon), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság oldalán (https://nmhh.hu/internethotline/), vagy akár az iskolában és a rendőrségen is.”

„Minden esetben megfontolandó szakértő segítségét is kérni az eset feldolgozásához, kezeléséhez. A Kék Vonal 116 111-es számán bárki ingyenesen és anonim módon kaphat segítséget - 24 év alatti fiatalok, és aggódó szülők és felnőttek is.” – közölte a Nemzeti Kibervédelmi Intézet.