2022.09.29., csütörtök - Mihály
Eger: 16o - 16o
Az ország 19 megyéjében

Bajban a rezsicsökkentésben tönkrement vízszolgáltatók

frisshirek.hu, 2022. augusztus 15. - 17:30
Bajban a rezsicsökkentésben tönkrement vízszolgáltatók
Schmidt Jenő azt írta a polgármestereknek, adják át az államnak a vízművagyont, különben nem számíthatnak segítségre.

A 24.hu írta meg, hogy sikertelenül lobbizott a fideszes vezetésű Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a kormánynál: nem kaphatnak állami támogatást azok az önkormányzati tulajdonú vízműcégek, amelyek a rezsiárrobbanás miatt kerültek csődközeli helyzetbe.

A TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere a szervezet honlapján közzétett körlevélben számolt be a Technológiai és Ipari Minisztériumban folytatott tárgyalásairól. Azt írta, a kritikus helyzet miatt azt várta, hogy engedékeny lesz a kormány, és pénzügyi támogatást tud kiharcolni a közműrendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzati cégnek, de nem ez történt.

A szándék kifejeződött: mindenki csinálhatja maga, de támogatásra akkor ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rezsicsökkentés tíz éve alatt kizsigerelt, vagyonukat teljesen felélő cégeket az önkormányzatoknak ingyen és „önként” át kell adniuk az államnak, különben az egyébként is megnyirbált költségvetésükből kell finanszírozniuk a működési és fenntartási költségeket. Schmidt levelében közölte: „sosem gondolta, hogy egyszer ezt fogja írni”, de most azt javasolja a veszteséges cégeket tulajdonló önkormányzatoknak, hogy adják át az államnak a vízközművagyonukat, különben semmilyen segítségre sem számíthatnak.

A TÖOSZ-elnök egy éve egyébként még éppen az ellenkezőjét javasolta a már akkor is nehéz helyzetben lévő településeknek. Akkor még azon a véleményen volt, hogy a vízművek finanszírozási válságára nem az államosítás a megoldás. 2021 augusztusában egy hasonló nyílt levélben azt írta, hogy a szabályozás módosításával és állami támogatással lehetne javítani a cégek működését, mert nincs biztosíték arra, hogy az önkormányzatok nem lesznek újra kiszolgáltatva a profit mindenhatóságának.

A TÖOSZ elnökének mostani írásából azonban már kiolvasható, hogy a rezsicsökkentés kifejezetten az önkormányzati társulásokat hozta a jelek szerint véglegesen hátrányos helyzetbe. A lassan tíz éve befagyasztott vízdíjak és a rengeteg pluszköltség miatt alig maradt olyan üzemeltető, amelyik nem vesztette el saját tőkéjét, és nem fordult veszteségbe.

A kormány azonban csak az állami tulajdonú cégek tőkepótlását biztosította. Ez a támogatás az elmúlt egy évtized alatt összességében meghaladta a 135 milliárd forintot, az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok mint tulajdonosok viszont semmilyen támogatást sem kaptak.

Az, hogy mi történik a vagyonátadás után, a TÖOSZ számára sem világos. A tájékoztató levél szerint ugyanis csak remélni lehet, hogy az önkormányzatok „jogi személyiségük épségben hagyása mellett”, vagy valamilyen más formában bent maradhatnak a cégekben, miután az állam tőkepótlással bevásárolta magát.

Nagyon remélem, hogy utána ezek az eszközök továbbra is közösségi tulajdonba maradnak. Remélem, nem leszünk kiszolgáltatva a profit mindenhatóságána – írta a szervezethez tartozó polgármestereknek a TÖOSZ vezetője.

Schmidtnek az elmúlt napokban egyébként a tűzifarendelet miatt is konfrontálódott a kormányzattal. A TÖOSZ Orbán Viktornak küldött levelében arra kérte a miniszterelnököt, hogy vonja vissza a rendeletet, mert az erdőirtás számos súlyos következménnyel jár.

Most, ha jól értjük, az az ajánlat, hogy amennyiben szeptember végéig egy önkormányzat ellenérték nélkül átadja a magyar államnak a vízközművagyonát (jelzi integrációs szándékát a Nemzeti Vízművek Zrt. felé), akkor jelezheti, hogy mennyi pénzre van szüksége az életben maradásához, ezt a MEKH (energiahivatal) megvizsgálja, és azt október végéig a magyar állam egy ázsiós (feláras) tőkeemeléssel beteszi az üzemeltetőbe.

A baj csak az, hogy az érintettek azt nem tudják, hogy az állam mennyi tulajdont kér mindezért cserébe a szolgáltatókban. Az egyeztetéseken állítólag az önkormányzati szövetség azt akarta, hogy az állam akkor vigye a csöveket, de vigye az üzemeltető cégeket is, vagyis legyen övé a szolgáltatás teljes felelőssége. Ez ellen az állam tiltakozott, de azt nem deklarálta, hogy pontosan mekkora részesedéseket szeretne. Az állam a felajánlkozóknak ellátási felelősséget vállal, de az önkormányzatokat nem engedné ki a működtetés veszteséggyártásából.

A mai felállás
A telex.hu úgy tudja, hogy a települési vízszolgáltatás modelljében a csövek, szivattyúk jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak, a vízszolgáltató közműcégek azonban általában 60-80 települést látnak el. A TIM azt ígérte, hogy akkor segít, ha egy adott vizes cég szolgáltatási területén minden érintett önkormányzat átengedi az infrastruktúráját.

Az önkormányzatok most azt sejtik, hogy egyrészt az állam amúgy is szorítja vissza az önkormányzati feladatokat, másrészt a vízközmű fejlesztésére jelentős uniós források lehetnek a jövőben, ezért fontos az infrastruktúra birtoklása, ugyanakkor Solymár példájából okulva, a vízellátás teljes felelősségét, potenciális veszteségképzését azonban nagyon nem szeretné teljesen magára húzni a kormányzat.

Kérdések sokasága
Mint hallottuk, azért még sok kérdés van. Ha az állam a 2022-es veszteségeket kompenzálja annyira, hogy ne legyenek felszámolások, az jó, de arról nem beszél senki, hogy mi történne 2023-ban, mi lesz az újratermelődő mínuszokkal.

Schmidt Jenő levelének végén pedig egy olyan fordulat van, ami nehezen érthető másképpen, minthogy még a fideszes településvezető is csak reméli, hogy a közművagyon legalább az államnál marad, és nem landol államközeli üzletembereknél.

A polgármestereknek most szándéknyilatkozatot kell küldenie a TIM-nek, ha pedig valahol megvan a biankóígéretre az átengedési akarat, akkor utána majd vélhetően egy tanácsadónak jó megbízás lesz az, hogy felmérje, hogy milyen ázsiós tőkeemelésekre is van szükség.