2022.09.29., csütörtök - Mihály
Eger: 15o - 15o
Az ország 19 megyéjében

Gyorsan jöhet a segítség akkor is, ha a garázsban marad a mentőautó

frisshirek.hu, 2022. augusztus 15. - 14:30
Gyorsan jöhet a segítség akkor is, ha a garázsban marad a mentőautó
A részletek ismerete nélkül rögtön éles bírálatokat kapott az Országos Mentőszolgálat terve a biciklis mentősök bevetésére.

Valljuk be, a hazai egészségügy állapotai közepette ez egy könnyen demagógiára csábító téma, hiszen könnyű úgy tálalni, hogy a pénz- és munkaerőhiány közepette a jövőben már csak arra számíthatunk, hogy valaki elkerekezik hozzánk egy rozzant biciklin, és ránk néz, ha megsérülünk vagy rosszul leszünk. Persze egyáltalán nem erről van szó, és még csak nem is ördögtől való az ötlet, hiszen a biciklis mentősök a világ számos országában nagyon is hasznos szolgálatot teljesítenek.

A Népszava információi szerint a mentőállomásokon júliusban kezdték el felmérni, hogy a mentőápolók (tehát nem az orvosok!) közül ki vállalna pluszpénzért szolgálatot az új kerékpáros mentőegységben. Hamarosan megkezdődik a tesztüzem és a kiképzés. Először a főváros belső, forgalmas területein találkozhatnak majd az emberek a kerékpáros elsősegélynyújtókkal. Az is kiderült, hogy ezek a mentősök elektromos biciklikkel járnának majd.

Budapesten eleve túlterheltek a mentősök

A Telex szerint a kritikák abból a szempontból érthetőek, hogy ahogy az egész egészségügy, úgy a mentőszolgálat is komoly kapacitáshiánnyal küszködik. Budapesten például nincs elég mentős, így túlterhelés esetén a környékről vezényelnek egységeket az esetekhez. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége például úgy látja: a biciklis elsősegélynyújtás jó ötlet, de ha az amúgy is túlterhelt budapesti mentősök közül toboroznak most embereket a kerékpáros egységbe, akkor az aligha fog javítani a helyzeten.

Részleteket azonban egyelőre nem tudni arról, hogy ezeket a biciklis elsősegélynyújtó mentődolgozókat milyen felszereléssel és milyen feladatokra alkalmaznák. Egy szakember a lap kérdésére azt mondta: látni kellene ezt, mert megfelelő szervezéssel javítani lehetne a mentőkocsikon dolgozó személyzet terheltségét.

A 112-es segélyhívóra érkező bejelentések 70 százaléka általában nem igényel semmilyen intézkedést, mert téves tárcsázás vagy szándékos telefonbetyárkodás történik. 10 százalékban a telefonálók csak információt kérnek, amelyet a diszpécser adott esetben meg tud adni, és csak a hívások 20 százalékában kell kivonulni az esetekhez.

De azokat az eseteket is el kell különíteni, ahova a mentőknek ki kell vonulniuk. Az esetek súlyosságától függően nem véletlenül vannak különbözőképpen felszerelt és különböző képzettségű személyzettel dolgozó mentőegységek. Az igazán súlyos esetekhez oxyológus szakorvos vagy mentőorvos által vezetett team megy ki egy jól felszerelt rohamkocsival, máskor viszont elég, ha egy mentőszakápoló érkezik a helyszínre.

Sok olyan eset van, amikor a mentősőknek nem is kell kórházba szállítaniuk a beteget, az az ellátása után otthonában maradhat vagy az utcáról saját lábán, esetleg segítséggel tud hazamenni vagy orvoshoz. 

A motoros mentők itthon beváltak

A másik fontos probléma, hogy a dugók miatt bizonyos helyeket rendkívül nehezen lehet időben elérni mentőkocsival például Budapest belvárosában vagy az autópályán. Ezen a helyzeten igyekeztek segíteni a 2005-ben létrehozott motoros mentőegységekkel. Először nagy teljesítményű motorokat alkalmaztak, amelyeken egy orvos vagy egy mentőtiszt gyorsabban a helyszínre tudott érni, és a mentőegység megérkezéséig stabilizálni tudta az életveszélyes és súlyos betegek állapotát.

Az egyik erről szóló videóban egy motoros mentős azt mondja: a megkülönböztető jelzést használva, akár 200 km/órával is tudott menni az autópályán, így a mentőautónál jóval hamarabb odaért az esethez.

2018-tól szezonálisan városi robogókat is elkezdtek alkalmazni. Ezeken mentőtisztek és mentőszakápolók vonultak ki a főváros belső kerületeiben történt esetekhez. Mára az egyik leghatékonyabb mentőeszközként tartják számon a kétkerekű mentőket, akik 2005 óta több száz életet mentettek meg – írja a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége.

A brit példa

A városi dugók kikerülésére a világ más országaiban már alkalmaznak kerékpáros mentősöket. Az Országos Mentőszolgálat nem titkoltan a brit modellt szeretné átvenni, de tanulmányozták az amerikai és a kanadai hasonló szolgálatok gyakorlatát is. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) kerékpáros mentőcsapatával egyeztettek is az elmúlt hetekben.

Az Egyesült Királyságban több mint 25 éve használnak kerékpárokat Londonban és más nagyvárosok központjaiban. A Cycle Response Unit (CRU) tagjaként Londonban már kb. 50 kerékpáros mentő dolgozik egyszerre leginkább a forgalmas West Enden, a Kingston városközpontban, a Cityben, a St. Pancrasban vagy a Heathrow repülőtéren (az egység létszámáról különböző számokat olvasni, de az NHS tájékoztatója szerint nagyjából 50 fix tagjuk van, további 50 ember pedig kirendeléssel dolgozik náluk). Elsősorban a mentőautóval nehezen megközelíthető helyekre vezényelik ki őket, így zsúfolt sétálóutcákba, parkokba, parkolóházakba, metróállomásokba.

Az angol egészségügyi szolgálat (NHS) honlapján olvasható adatok szerint a kerékpáros elsősegélynyújtók évente 16-17 ezer hívásra érkeznek elsőként, átlagosan hat perc alatt ott vannak a bajba jutottaknál.

A biciklis mentősök nem orvosok. Elsősorban tapasztalt mentőtiszteket, mentőszakápolókat vesznek fel a csapatba. Arra képezik ki őket, hogy a helyszínen elsősegélyt nyújtsanak. Ez lehet akár egy szívmegállás, de egy könnyebb csonttörés vagy ficam is. A bringás felcserek a beteg állapotát felmérve beszólhatnak a központba és dönthetnek úgy, hogy nincs szükség mentőautóra. Az enyhébb esetekben tanácsokat adhatnak a betegnek, és tájékoztathatják arról, hol kaphat járóbetegként megfelelő orvosi ellátást.

Az NHS adatai azt mutatják, hogy a riasztások több mint felében a biciklis mentősök helyben el tudták látni a pácienseket, nem kellett mentőautót hívni a helyszínre.

Külön kiképzés a 70 kilós kerékpárra

Az egyedi gyártású hegyi kerékpárjaikat kék lámpával és szirénával szerelték fel, a kerekeken defekttűrő gumiabroncsok vannak. A felszerelés nagy részét a kormányvillára, valamint a kerékpár csomagtartójára erősített speciális csomagtartókban helyezik el. Ami nem fér el ott, azt vagy hátizsákban, vagy a speciálisan átalakított missziós mellényekben és kabátokban hordják.

A táskákban van újraélesztő készülék (defibrillátor), oxigén, pulzusmérő, vérnyomásmérő, újraélesztő maszkok, adrenalin, aszpirin, cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek, kötszerek, törések esetén használható sínek, gumikesztyűk, fertőtlenítők.

A feladatra csak kiváló fizikumú, edzett szakembereket alkalmaznak, mert nekik egy 10-12 órás műszak alatt akár 30-50 kilométert is tekerniük kell. Az orvosi képzés mellett a CRU-k tagjainak a Nemzetközi Rendőrségi Hegyikerékpáros Szövetség (IPMBA) speciális kerékpárhasználati tanfolyamát is el kell végezniük.

Itt gyakorolják be, hogyan kell kezelni a hegyikerékpárt nehéz helyzetekben és nehezen megközelíthető helyeken. Külön felkészítik őket arra, hogy a felszereléssel alaposan megpakolt, akár 70 kiló súlyú kerékpárokat másként kell kezelni, mint a hagyományos városi biciklit. A biciklis mentősöket kiképzik arra is, hogy kisebb javításokat el tudjanak végezni a kerékpáron.

Megfelelő védőfelszereléseket is kapnak: sisakot, kesztyűt, láthatósági mellényt, erős anyagú nadrágot, kerékpáros cipőt, esőfelszerelést, speciális övet és esés ellen védő protektort viselnek.

Sok pénzt takarítanak meg

Nem elhanyagolható szempont a kerékpáros elsősegélynyújtásnál a pénzügyi megtakarítás kérdése sem. Az NHS adatai szerint egy kerékpáros mentő évente 80 ezer fontot (hozzávetőleg 37 millió forintot) takarít meg azzal, hogy az általa ellátott esetekhez nem kell mentőautót küldeni, és ez kb. 2 ezer font megtakarítást jelent az üzemanyagköltségen is.

Egy kimutatás szerint így a londoni mentőszolgálat éves szinten közel 152 ezer font (cirka 70 millió forint) üzemanyag-megtakarítást ért el, valamint mintegy 400 tonnával csökkent a szén-dioxid kibocsátás. Mindent egybevéve a kerékpáros mentős alakulat évente több mint 1,5 millió euró megtakarítást jelentett a londoni mentőszolgálatnak.

Brit mintára más országokban is alkalmaznak már kerékpáros mentőket. Párizs szűk utcáin is ilyenek közlekednek a mentőautóval megközelíthetetlen városrészekben, de vannak más alternatívák is. Ausztriában például a motorok mellett kék lámpával felszerelt segway-eket is alkalmaznak elsősegélynyújtásra a nagyobb területű fesztiválokon, futóversenyeken, rendezvényeken.

Illusztrációs fotó: Facebook/Országos Mentőszolgálat