2022.09.29., csütörtök - Mihály
Eger: 16o - 16o
Az ország 19 megyéjében

Kiről is szól Nagyboldogasszony ünnepe?

Lukácsi Katalin, 2022. augusztus 15. - 18:30
Kiről is szól Nagyboldogasszony ünnepe?
A latin és a keleti egyházak ma Mária mennybevételét ünneplik, amely nap valaha hazánkban is munkaszüneti nap volt.

Az ünnep egyedi magyar neve Mária-tiszteletünk egyediségét jelzi. Kulcsszerepe volt ugyanis a magyar nép megtérésében Mária alakjának, tiszteletét Szent István királyunk az ország megalapításával egyidőben alapozta meg.

Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe a latin és keleti keresztény egyházakban. A hagyományos keresztény felekezetek kitüntetett napja, amelyet jelez az is, hogy a katolikus egyházban ma is főünnep, ez azt jelenti, hogy a híveknek a vasárnapokhoz hasonlóan ma is kötelezően részt kellene venni szentmisén. Korábban, 1945 előtt pedig munkaszüneti nap is volt, ahogy még ma is számos országban.

A világ legtöbb nyelvén Mária mennyebevételeként nevezik az ünnepet, amely a latin elnevezésből származik, de a franciáknál és a szláv nyelveknél megjelenik a Mi Asszonyunk elnevezés. Több néprajzosunk és történészünk meglátása szerint a különleges „boldogasszony” név az ősi magyar vallás istenasszonyára utal, így Mária alakja kapcsolatot teremthetett az ősi identitás és vallás és az új, István hozta hit között. Maga mártírhalált halt Szent Gellért püspök javasolta azt, hogy alkalmazzák az elnevezést Szűz Máriára. Mások szerint a latin beata domina magyar fordítása, így vagy úgy, mindenképpen egyedi szóösszetétellé vált.

Az ünnep tartalma Mária mennybevételéről szól – ezért is hívja így sok nyelv –, a szent hagyomány szerint Mária ugyanis csak elszenderült, sokan azt sem gondolják, hogy meghalt volna, teste nem szenvedett, és nem temették el, hanem Fia, Krisztus azonnal felvette Őt a mennybe.

A protestáns és a neoprotestáns felekezeteknél ez az ünnep nem található meg, mert ők nem tisztelik kitüntetett módon Jézus földi édesanyját. Az oka összetett, de közrejátszhat benne az, hogy ezzel is megkülönböztették magukat az általuk elhagyott római egyháztól, és az is, hogy a Luther óta alapított modernebb felekezetek nagy hangsúlyt fektetnek a Szent Pál-i igehirdetésre, akinek leveleiben nem jelenik meg Jézus édesanyja.

Történészi szempontból Mária-tisztelet a keresztény vallás zsidó gyökerein kívülről eredeztethető.

Nem véletlen, hogy annak történeti elemeit az a Szent Lukács alapozta meg, aki az evangélisták közül egyedüliként egyértelműen pogány származású volt. A szent hagyomány gyönyörűen megkomponált Szűz Mária alakja és tettei általában nem szentírási eredetűek, vagy amelyek mégis, azokkal ellentétes igehelyek is olvashatók. Mária például nem áll ott Jézus kereszthalálakor a kereszt tövében sem a Máté evangéliumában, sem a Máriáról sok szép történetet feljegyző Lukácsnál, ahogy a feltámadás első tanúi között sem tartják számon, és szintén a Lukács által írt Apostolok Cselekedeteiben a pünkösdi eseménynél sincs megemlítve, pedig a katolikus és keleti ikonográfiában mindig ott szerepel. A Mária-tisztelet misztikus magja ugyanis a legkésőbb született János evangéliumára épül, továbbá a Jelenések könyvének szimbólumokban gazdag Napbaöltözött asszonyára.

Mária-tisztelete tehát sokkal inkább mély misztikus üzenetet hordoz, mint történeti tényeket, az ő gyönyörűen megkomponált alakja ugyanakkor gyorsan visszhangra talált a zsidóságon kívüli térítések idején.

Ahogy mi, magyarok is könnyebben tudtunk rá rezonálni a keresztény vallásból, ugyanúgy igaz ez a szlávokra vagy Latin-Amerika népeire is. Az emberiség ősi, régi évezredekben és lelkünk mélyrétegeiben gyökerező gondolkodásáról többet árul el, mint a történelmileg létezett Názáreti Jézus történetileg mindenképpen létező édesanyjáról.

A kép a szerző saját felvétele, és az a Máriabesnyői Bazilikában készült.