Több helyen rekordalacsony vízállásúak a folyóink - fotógaléria
frisshirek.hu, 2022. augusztus 18. - 22:00
A klímaváltozás korában egyre gyakoribb és súlyosabb aszály nemcsak a tavakra vagy a szántóföldekre, hanem a folyók vizére is kíméletlen hatással bír, és a Rajna vagy a Pó után a Dunát is elérte az augusztusi szárazság: Szerbiában az energiaellátást veszélyezteti a minimális vízállás, Bulgáriában rekordalacsony szintet ért el a folyó, Vámosszabadinál egy második világháborús hajóroncs bukkant a felszínre, míg Budapesten az elmúlt két hétben a felére (az augusztus 4-i 129-ről az augusztus 18-án reggel mért 64 centiméterre) csökkent a Duna vízállása.
A frisshirek.hu, az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérünk, támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
Budapesten hosszú évtizedekig az 1947. november 6-án mért 51 centiméteres vízállás volt a Duna negatív rekordja, amit először 2018. október 19-én regisztrált 41 centiméteres adat döntött meg, majd október 25-én egészen 33 centiméterig süllyedt a Duna vize a fővárosban – máig ez számít az abszolút rekordalacsony szintnek. A Margit hídnál ilyenkor kisebb szigetek jönnek létre, ami vonzza a dunai látképeket a folyó közepéről elkészíteni kívánó látogatókat.
Duna Budapestnél, Margit-híd
Fotó: MTI
A Győr közelében található Vámosszabadinál 2018 októbere után újra előbukkant a Duna vize alól az a második világháborús hajóroncs, amely 1945 márciusában süllyedt a folyó fenekére.
Hajóroncs Vámosszabadi
Fotó: MTI
Nem véletlen, hogy már két hete előbukkant egy vélhetőn a második világháborúban elsüllyedt hajó, mely az oldalára fordulva hever a vízfenéken, és teteje kilátszik a Dunából. Legutóbb 2018-ban mutatta meg magát, amikor – főleg szlovák oldalról – sok kíváncsiskodót vonzott ez a látnivaló.
A Magyar Honvédség akkor fel is hívta a Duna menti települések figyelmét, hogy az alacsony vízállással világháborús roncsok és fegyverek kerülhetnek a felszínre: a Duna mentén 1944 végétől komoly harcok folytak. A Komárom és Dunacsúny közöttit 1945. március végétől érte el a front: a medvei hídtól lejjebb, egy kilométerre található elsüllyedt hajó egy találatot kapott orosz naszád lehet. A hajózási útvonalat nem zavarja, ezért szóba sem került a kiemelése.
Duna Nagybajcs
Fotó: MTI
A Vízügy előrejelzése szerint azonban a hétvégére várt esőzések miatt „szombattól határozott vízállás-emelkedés valószínűsíthető” a Dunán.
A Vajdaságban a biológiai életképesség határértékét súrolja a Duna vízállása. Újvidéken (Novi Sad) jó, ha derékig ér a Duna vize, és az emberek a folyó közepe felé egyre haladó kiszáradt szakaszokra járnak napozni, megmártózni vagy kutyás programot tartani.
Szerbiában a vízi közlekedést és teherszállítást is megnehezíti a Duna alacsony vízállása, márpedig az ország áramellátásának kétharmadát kitermelő hőerőművekbe ezen az útvonalon szállítják a szenet. „Már majdnem a teljes mederkotrási kapacitásunkat bevetettük, és azért küzdünk, hogy a vízi útvonalak teljes hosszukban hajózhatók maradjanak” – mondta Velkjko Kovacevic, a szerb infrastrukturális és közlekedési miniszterhelyettes a Reutersnek. Szerbiában a villamos energia második legfontosabb forrását a vízerőművek jelentik, és az EPS közműszolgáltató jelentése szerint az aszály miatt idén augusztusban már 27 százalékkal alacsonyabb a termelés az előző év azonos időszakához képest.
Bulgáriában szintén idén augusztusban dőlt meg a Duna legalacsonyabb vízállásának 1941-es rekordja. A bulgáriai WWF szerint hatalmas károkat okoz, hogy a Dunában a szaporodási időszak kezdetén annyira ki van száradva, hogy nem képes vízzel megtölteni a közeli tavakat, ami több száz állatfaj túlélését veszélyeztetheti. A makrélák ikráinak számában például 90 százalékos csökkenést észleltek az előző két évhez képest.
Duna Bulgária
Fotó: WWF
Egy egykori török híd és egy bödönhajó is láthatóvá vált Szolnoknál.
Az utóbbi időben nagyon népszerű kirándulóhely lett a Tisza extrém alacsony vízállása miatt Cibakházánál a folyóból kibukkant hatalmas, 8 ezer négyzetméteres homokpad. Rengetegen keresik fel, hogy kisebb túra után láthassák a különleges természeti képződményt.
A zátony felkeresése nem kis feladat, mert meglehetősen hosszú túra után közelíthető csak meg. Gépjárművel még el lehet jutni a Tisza-töltésig, de onnan már az ártéri erdőn keresztül több száz méteres gyaloglás vár a turistákra, akiknek a meredek parton is le kell ereszkedni. Ezt azonban egy kötél segíti.
Tisza Cibakháza
Fotó: Tóth András
Szolnoknál is turistalátványosság lett az extrém alacsony Tiszából kibukkant maradványokból: sokan zarándokolnak el az egykori török híd maradványaihoz, hogy láthassák, megérinthessék az 500 éves fa híddarabokat.
Tisza Szolnok
Fotó: Tóth András
Szolnoknál egyébként egy egykori bödönhajó maradványairól is levonult egy időre a víz, így ez is megtekinthető.
Tisza Szolnok
A bödönhajót nevezték még bőgőhajónak is, elnevezését az orrtőkéjén lévő faragványról kapta, ilyen formák díszítették a nagybőgőt is. A legelterjedtebb folyami hajó volt hazai folyóinkon.
