23 éve történt Európa második legnagyobb természeti tragédiája, a tiszai ciánszennyezés

2000. január 30-án átszakadt a nagybányai Aurul Bányaipari vállalat zagytározója, amelynek hatására annak cianidos tartalma a Láposba, onnan pedig a Szamosba és a Tiszába került. A történtekről Áder János volt köztársasági elnök a podcast műsorában emlékezett meg a kárelhárításban résztvevő vízügyi szakemberrel.
Közeleg a Tisza élővilágának emléknapja!
- kezdte bejegyzését Szalay Ferenc. Szolnok polgármestere a február 1-ei időponttal kapcsolatban felidézte Európa második legnagyobb környezeti szennyező katasztrófáját,
amely Csernobil után a tiszai ciánszennyezés volt.
Bár a tragédia 2000-ben történt, és Szalay Ferenc 2006-ban vette át újra a város vezetését, még akkor is évekig tartottak a helyreállítási munkálatok.
Szeretett folyónk szerencsére a vártnál hamarabb újjászületett
- jegyezte meg visszaemlékezésében. Szalay Áder János korábbi köztársasági elnök podcast-jét ajánlotta a témában, amelyben ezt a kérdést járták körbe a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság laborvezetőjével, Nagy Mariann-nal. A szakember a beszélgetésben felidézte, hogy mi is történt akkoriban a Tiszán, és hogy a nagy szennyezés után nem sokkal is kár érte a folyó ökoszisztémáját.
2000. január 30-án egy romániai aranybányánál gátszakadás történt, amelynek következtében 100 ezer köbméter cianidos zagy került a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.
A tározót mindössze egy évvel korábban adták át, tehát súlyos tervezési, engedélyezési és működtetési hibáknak is állniuk kellett a háttérben a rendkívüli időjáráson túl - számolt be a 23 éve történtekről Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának múlt hétfőn megjelent adásában az MTI beszámolója szerint.
A román hatóságok egy nappal később értesítették a magyar felet
- emlékezett vissza Nagy Mariann, aki azt is megjegyezte, hogy Nagybánya a testvérvárosa Szolnoknak, ezért az ottani polgármester már január 30-án éjszaka jelezte telefonon a problémát a magyar településvezetőnek, amely tisztséget akkor is Szalay Ferenc töltött be. Ez komoly segítséget jelentett, mivel áradásos időszakban gyorsan terjed a szennyezés - tette hozzá a vízügyi szakember, aki a kárelhárításban is részt vett.
A 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát, a határozatból azonban nem lett jogszabály: még mindig használható a technológia, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetszennyező
- hangsúlyozta Áder, aki a védekezés eredményeit is ismertette:
- a Tisza-tó 93 százalékába nem jutott be a szennyezés,
- 13 holtágat teljesen megmentettek,
- megóvták a felszín alatti vízbázist,
- és senki sem halt bele a környezetpusztításba.
A károk így is felbecsülhetetlenek:
- 1250 tonna, vízfelszínen úszó haltetemet fogtak ki és semmisítettek meg,
- a kárt 30 milliárd forintra becsülték (akkori áron).
Magyarország ugyanis beperelte a szennyező román-ausztrál vállalatot - idézte fel Áder János -, amely pert hiába nyert meg hazánk, a cég azóta csődbe ment, így egy fillért sem kapott. Románia pedig nem vállalta magára a cég terhét. A környezetpusztítás miatt hosszabb időre fel kellett függeszteni a halászatot és a horgászatot, továbbá a turizmus is nagyon megsínylette a történteket - zárta beszámolóját a beszélgetésről az MTI.
A kiemelt kép forrása: MTI / Koszticsák Szilárd, amelyen 2000. február 9-én épp erősítik a Zazar-patak gátját. A nagybányai Aurul Bányaipari Vállalat zazari ipari derítőjéből ebbe a patakba ömlött a ciánnal szennyezett víz.