Az emberiség átlagéletkorának növekedésével a legtöbb országban emelkedik az idősek száma és aránya a népességen belül.

A nyolcvanévesnél idősebbek száma 2020 és 2050 között várhatóan megháromszorozódik, eléri a 426 milliót

- írta a The Guardian online kiadása szerdán a BMJ brit orvosi lap két friss tanulmányára hivatkozva. A két tanulmány olyan viselkedésmódokra hívja fel a figyelmet, melyeket követve a középkorúak növelhetik esélyeiket a későbbi jó egészségre. Az első tanulmány azt találta, hogy

a partnerrel, a rokonokkal, a barátokkal és a kollégákkal ápolt jó kapcsolat összefügg sokféle későbbi krónikus betegség kockázatának csökkenésével.

Minél rosszabbak ezek a kapcsolatok az élet negyvenes-ötvenes éveiben, annál nagyobb az esély a későbbi betegségekre a kutatás szerint. Számos bizonyíték utal

az időskori társas kapcsolatok erőssége és az egészség közötti összefüggésre,

mostanáig azonban nem volt ismeretes, hogy ezek a társas viszonyok csökkenthetik-e a krónikus betegségek vagy a halálozás kockázatát. A demencia kialakulásának csökkentő hatásával kapcsolatban már a frisshirek.hu-n is beszámoltunk.

A tanulmány csaknem nyolcezer ausztrál nő adatait vizsgálta meg.

A kutatás 1996-os kezdetekor a résztvevők 46-50 évesek voltak, nem volt krónikus betegségük. Háromévente beszámoltak, mennyire elégedettek partnerükkel, családjukkal, barátaikkal és kollégáikkal. Húsz éven át követték őket, hogy megtudják, kialakult-e náluk diabétesz, stroke, magas vérnyomás, krónikus tüdőbetegség (COPD), asztma, csontritkulás, ízületi gyulladás, rák, depresszió vagy szorongás. Az eredmények azt mutatták, hogy

akik legkevésbé voltak elégedettek a társas kapcsolataikkal, azoknál kétszer akkora eséllyel alakult ki többféle betegség is, mint azoknál, akik a leginkább meg voltak elégedve az emberi viszonyaikkal.

A társas kapcsolatok bármelyik típusát vizsgálták, hasonló eredményre jutottak - áll a BMJ General Psychiatry című szaklapjában frissen megjelent tanulmányban.

A közösségek szintjén a társas kapcsolatok minőségét érintő beavatkozások igen hatékonyak lehetnek a krónikus betegségek kialakulásának megelőzésében

- következtettek a Queenslandi Egyetem kutatói. Egy másik tanulmány azt állapította meg, hogy a bármely életkorban elkezdett

rendszeres testmozgás az időskori jobb agyműködéssel függ össze.

A kutatók valószínűnek tartják, hogy a felnőttkor alatt folyamatosan végzett sport a legjobb módja az agyi képességek megőrzésének és a demencia megelőzésének. University College London tudósainak tanulmánya szerint

még a hatvanas életévekben kezdett mozgás is jobb az agyi képességek szempontjából, mintha egyáltalán nem csinálunk semmit

- írták a Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry című szaklap friss számában. A brit kutatók 1417 ember adatait elemezték arról, hogy mennyit sportoltak négy évtized alatt. Öt alkalommal, a résztvevők 36, 43, 53, 60-64 és 69 éves korában végeztek felmérést. A kognitív teszteket, a feldolgozási gyorsaságot és az emlékezetet vizsgáló kutatást akkor végezték el a résztvevőkkel, amikor a 69. évüket betöltötték.

Azoknak lettek a legjobbak a teszteredményei,

akik mind az öt időközi felmérésben arról számoltak be, hogy havonta legalább egy-négy alkalommal sportolnak.

A kiemelt kép forrása: unsplash.com