2024.02.24., szombat - Mátyás
Eger: 10o - 10o
Az ország 19 megyéjében

A szuverenitásvédelmi hatósággal vadászna az ellenfeleire a Fidesz

Zimon András | 2023. november 08. - 10:30
A szuverenitásvédelmi hatósággal vadászna az ellenfeleire a Fidesz

Elkészült a Fidesz szuverenitásvédelmi törvényjavaslata, de az uniós tárgyalások miatt kivárnak annak parlamenti benyújtásával, ők ugyan nem érezték hangsúlyosnak a tervezet sajtóra vonatkozó részét, hozzátették, ez nem zárja ki, hogy a végleges változatba ne kerülhetnének bele komoly kitételek. 

Kocsis Máté frakcióvezető szeptemberben jelentette be, hogy a kormány úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújtana be azon politikusok, pártok, civil szervezetek és médiaszolgáltatók ellen, amik külföldi finanszírozásból is szereznek támogatást. Ennek részeként új - a szebb napokat látott, ma már jobbára pártpolitikai célokra használt ombudsmani hivatalhoz hasonló - állami szervet hoznának létre, Alaptörvényt és büntető törvénykönyvet is módosítanának, írja a hvg.hu belső forrásokra hivatkozva.

A szuverenitásvédelmi törvény lényegében a külföldi támogatás elfogadásának tilalma. A parlamentnek alárendelt szerv vezetőit az államfő nevezné ki, és Állami Számvevőszékhez hasonlóan szankcionálnák a választásokon jelöltet állító pártokat,  támogató civil szervezeteket, veszélytjelentő sajtótermékeket, és időnként a nyilvánosság előtt számolnának be az adatgyűjtésükről.

A kormány először 2014-ben ugrott neki a „külföldről támogatott” magyar civil szférának az Ökotárs-ügyben, - a vegzálásoknak, házkutatásoknak, lejárató kampányoknak nem lett eredménye, végül semmilyen etikátlanságra, törvénytelenségre nem derült fény -, néhány évvel később pedig megszületett, majd kimúlt-átalakult a civiltörvény, ami garantálta a magyar civil szféra máig tartó démonizálását. A lap szerint már a jogalkotás első fázisában vitát okozott, hogy mit kell és mit lehet szuverenitáson érteni egy olyan országban, ami maga mondott le a jogai egy részéről az EU- és a NATO-csatlakozással. De ennél gyakorlatiasabb problémákkal is szembe kellett nézni a paragrafusok megszövegezésénél: például azzal, hogy a külföldi pénzek esetében hol van az az értékhatár, amit meghaladó összeg elfogadása már kimeríti a „hazaárulás” fogalmát. A Stop Soros jogszabály az adóévi 7,2 millió forintot meghaladó külföldi juttatásban részesült szervezeteket bélyegezte meg „külföldről finanszírozott szervezet” címkével, és kötelezte őket, hogy ezt tüntessék fel minden nyilvános megjelenésüknél, kiadványokban, szereplésekkor az adományozóik nevével együtt.

Fotó: 444 - (Kocsis Máté az újságírók elől bújkál Ferihegyen)