2024.04.17., szerda - Rudolf
Eger: 10o - 10o
Az ország 19 megyéjében

Szijjártó Péter 11 pontban foglalta össze, mit vár el Ukrajnától

Tirex | 2024. január 29. - 18:00
Szijjártó Péter 11 pontban foglalta össze, mit vár el Ukrajnától

A magyar-ukrán kapcsolatok 2020-ban kezdtek komolyabban megromlani.

A magyar és az ukrán külügyminisztérium közös bizottságot állít fel, a bizottságnak tíz napon belül be kell mutatnia a két kormány számára, hogy konkrétan mit és hogyan kell megoldani a kárpátaljai magyarok jogainak ügyében - jelentették be Szijjártó Péter és Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter ungvári találkozója után.

A magyar külügyminiszter a 2022 februári orosz invázió óta most először ment Ukrajnába. A találkozón ukrán oldalról Kulebán kívül a Zelenszkij elnöki hivatalát vezető Andrij Jermak is részt vett, korábbi nyilatkozatok szerint a fő cél az Orbán-Zelenszkij találkozó megszervezése.
Szijjártó dunakeszi otthona közeléből helikopterrel repült a határig, majd Záhonynál autóval a korábban Ukrajnából kitiltott Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkárral együtt lépte át a határt.

Mi egyszerűen meg tudjuk mondani, hogy mit szeretnénk: a magyarok kapják vissza azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt még rendelkeztek Ukrajnában. Ez mindennek az alapja

- posztolta Ungvárról Szijjártó. Korábban a magyar kormány elsősorban az ukrán oktatási törvény módosítását akarta elérni, de miután az ukrán parlament - feltehetően európai uniós nyomásra - ennek decemberben eleget tett, emelték a tétet, és Orbán Viktor már arról beszélt, hogy minden további jogkorlátozás eltörlését követeli. 

Nekünk van egy elvárásunk, ez pedig az, hogy a magyar kisebbség visszakapja a 2015 előtti jogokat, nem kérünk sokat. Tizenegy pontban foglaltuk ezeket össze. Köztük az iskolai jogállást, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségét, a magyar nyelv használatát a kultúra, a felsőoktatás területén

– összegezte a magyar elvárásokat a találkozó után Szijjártó Péter.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője azt mondta, közelebb kerültek az Orbán– Zelenszkij találkozóhoz is, ami

új lapot jelentene a két ország történetében.
Valóban erős lépést tettünk afelé, hogy megszervezzünk egy ilyen találkozót. Jelenleg előkészítjük, és azt szeretnénk, hogy ez a találkozó konkrét eredményekkel záruljon, de ma nem beszéltünk konkrét időpontról

- mondta Jermak.

A magyar-ukrán kapcsolatok 2020-ban kezdtek komolyabban megromlani. Az SZBU nyomozása után hazaárulással és szeparatizmussal vádolták meg Brenzovics László KMKSZ-elnököt, akit emiatt a magyar kormány Budapestre menekített. Miután 2021 őszén megszületett az Ukrajnát kikerülő hosszú távú gázmegállapodás a Gazprommal, a viszony végképp mélypontra került — írta meg a 444.hu.

A magyar-kormány az orosz fenyegetés ellenére akadályozni próbálta a NATO és Ukrajna közötti kooperációt, az orosz invázió után pedig ellenezte a szankciókat, és a magyar országgyűlési választások előtt befolyásolási kísérlettel vádolta meg az ekkor már ellenségként kezelt Zelenszkijt.

2023 őszén aztán az ukrán EU-csatlakozással is szembement, noha másfél évvel korábban azt még elvileg támogatta, ahogy az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatást is blokkolni próbálja. Utóbbiról a héten az Európai Tanács ülésén próbálnak meg ismét dűlőre jutni. A magyar kormány az elmúlt napokban olyan jelzéseket küld, hogy kész bizonyos kompromisszumokra, miközben azt is kommunikálja, hogy egyre erősebb Magyarországon a nyomás.

Kiemelt fotó: Facebook